Legfrissebb képek

Legfrissebb kommentek

  • Hegedűs Anna Jó szokás! És miylen jó hogy ott "házon belül" min...
    2011-07-20 08:02:40 (Soap4Sudan!)
  • Dóra Klaffa :( De legalább tudjuk, hogy családban marad...
    2011-07-09 12:13:36 (Minden okés!)
  • Nemes Csilla Elkaptunk a rejtélyes hasfájást! Dorkának két hón...
    2011-07-09 09:16:51 (Minden okés!)
  • Gullner Magdi Hááááááát ettől azért itthon messzire vagyunk, saj...
  • Hegedűs Anna Jaj de drukkolunk, hogy kiderüljön valami kis egys...
    2011-06-17 13:13:40 (Vombergbácsi 2.0)

Hozzáférés

rss  RSS hírcsatorna
Az RSS hírcsatorna kizárólag a nyilvános blogbejegyzéseket tartalmazza!

Jog: Látogató

Ha szereted a Bence blogot, és több-kevesebb rendszerességgel követed is az eseményeket, akkor miért nem leszel az Olvasónk? Ennek több előnye is van:
- a legfontosabb, hogy minden bejegyzésről azonnal emailben értesülsz, így még frissiben el tudod olvasni, és hát nem kell esetleg "potyára" benézni, hogy van-e valami friss iromány;
- látni fogod az esetleges "nem publikus" bejegyzéseket is;
- no meg aztán én is kíváncsi vagyok, hogy vajon hány ember követi figyelemmel kis életünket :)

Kedvet kaptál? Akkor először regisztrálj itt (ne félj, semmi különös és fél perc alatt megvan), utána pedig kattints az "Olvasó szeretnék lenni" gombra itt a blogon, a bal oldali menüben alul! Na gyere és kövess! :)

BLOG - BEJEGYZÉSEK LISTÁJA

Szűrés: 2009 október

Ma a Mami nem tudott ellenállni a gyönyörű októberi napnak, és úgy döntött, ideje próbára tennie engem (na meg esetlegesen az idegeit) és egy hosszabb sétára elmerészkednie Emmával és velem. Eddig csak a környéken sétálgattunk, kb. olyan messzire a háztól, hogy ha gáz van, a Mami haza tudjon jönni a Emmát a babakocsiban tolva, valamint engem és a biciklimet cipelve. A dolog másik hátulütője eddig, a futóbiciklim volt. Ugyanis azzal nagyon, de nagyon gyorsan tudok haladni és eltűnni szem elől. Ráadásul ebben az a jó, hogy ha észreveszem, hogy a Maminak nem tetszik és nem tud elég gyorsan utánam futni a babakocsival, akkor elbújok valahová, amitől frászt kap, ami nekem viszont kifejezetten tetszik (amíg le nem szíd és fel nem ajánlja, hogy nem nézhetek Thomast egész nap).

De ez így nem állapot, úgyhogy megbeszélte a Mami velem, hogy elmegyünk az erdőbe sétálni, visszük a biciklit, de nem futhatok el vele, maximum az erdőben hajthatok kicsit gyorsabban. És mivel bevillant nekem a thomasos megszorítás, jobbnak láttam, ha jófiú leszek. Büszke is lehetek magamra, mert egész végig jól viselkedtem, bírtam a hosszú túrát, és a Maminak is csak párszor kellett a cangámat cipelnie, ahol mély volt a homok. És amiért ilyen jól viselkedtem, a kezembe kaphattam a fényképezőt és megtanultam fotózni! Íme az eredmény:

 

Nosztalgikus iskolakerülgetésünk végére értünk, eredményt hirdetünk. Bár nem kapkodtuk el a dologt, és mivel az első fordulón (külalak) csak két suli jutott tovább, ezért az iskolalátogatások sem húzódtak el nagyon.

A múltkor már beszámoltam a sokkoló első látogatásról a "nyílt iskolában", most pedig jöjjön a második látogatás összefoglalója, amit a "keresztény-protestáns" iskolában tettünk. Először is a már nevükből is adódó különbség: az ún. nyílt iskolákba mindenkit kötelesek felvenni, aki jelentkezik. A "tematikus" iskolákba (pl. vallási, montessori, nemzetközi stb.) viszont elviekben az iskola meghatározhatja, hogy kit vesz fel, másszóval pl. egy zsidó iskola nyilvánvalóan elutasíthat egy nem zsidó gyereket. A nemzetközi suli pedig nyilvánvalóan elutasítja azt a gyereket, akinek a szülei nem bírják kifizetni a több ezer eurós tandíjat :)
A gyakorlatban ez az általunk kiszemelt Het Palet nevű keresztény-protestáns iskolában úgy működik, hogy ha van hely, bárkit felvesznek, viszont karácsonykor templomba mennek és ezen kötelező résztvenni, csakúgy mint ahogy nem lehet szabotálni a Biblia tanulmányozását sem. Emellett pl. az arab világban a Ramadant követő "Cukor ünnepet" logikusan nem tartják (a nyílt iskolákban legalábbis szó van róla, és iskolába sem kell menni ekkor a muszlim gyerekeknek).

De nem csak ezek miatt fogjuk ide beadni a jelentkezési lapot. Egyből feltűnt, mikor megérkeztünk, hogy zárják a bejárati ajtót. Ez a másik iskolában nem így volt, viszont mi fontosnak tartjuk. Főleg mióta manapság sajnos nem csak azon kell aggódni hogy ki lép meg a suliból, hanem azon is hogy ki és milyen szándékkal megy be az iskolába.

Szimpatikus, hogy kiemelt helyen szerepel az egymás tiszteletére, elfogadására, segítésére való tanítás. Ehhez szorosan kapcsolódik, hogy egy szigorú "csúfolás-cukkolás protokoll" van érvényben az iskolában. Ráadásul mivel ez egy kicsinek mondható iskola a maga 210 tanulójával (a másik suliban több mint 500 vannak), így mindenki ismer mindenkit, amit le is csekkoltunk, ugyanis az osztályok körbejárása során az igazgatónéni a gyerekeket a nevükön szólította, és az egész suliban elég családiasnak tűnt a hangulat. (És van ismerősünk is, ugyanis a szomszédasszonyunk a negyedikesek ofője.)

A másik nagy különbség, hogy itt minden osztály rendezettnek tűnt. Nem jöttek-mentek a gyerekek ki-be az osztályteremből óra alatt, világosan lehetett látni, hogy hol éppen milyen foglalkozás folyik. Persze az első-másodikosok (4-5 évesek) külön épületében kaotikusabb volt a helyzet, de ott meg épp az volt a szimpi, hogy nagyrészt játszhatnak még kedvükre.

Az egymás tiszteletén és a valláson kívül a nyelv áll a középpontban. És nem is elsősorban az idegen nyelv, hanem a nyelv, mint a kommunikáció eszköze. Az írás-olvasásra ennek megfelelően nagy hangsúly kerül.
Mint sajnos megtudtuk a matekot itt is a "modern-számolás" módszer szerint tanítják, azaz úgy tanulnak számolni, hogy 7+2 az kb. 10, és csak ha "muszáj" akkor számolják ki jobban, hogy az tulajdonképpen csak 9... viszont ezt a minisztérium országos szinten vezette be, ezért minden iskolában így tanítják - itt is ül sok okos ember a minisztériumban.

Érdekes és jó programnak tűnt, hogy az érdeklődő kisiskolásoknak szerveztek egy főzőtanfolyamot egy egyetem tankonyháján, amit egy hágai séf tartott. Ez ugye Bencének nagyon bejönne. Előre készítettek menükártyát, tanulták a terítést és a felszolgálást, mert főzés után egy nagy közös ebéd következett ahová mindenki vihetett egy vendéget is. És viszonylag sok ilyesmi programot szerveznek egy évben, amitől ugyan az 1x1-et  (az kb. 2?) még nem fogják megtanulni, de mégis jó.

Az egyetlen hátránya az előző iskolával szemben az, hogy itt nem "folyamatos" tanítás van, hanem a szokásos módon haza kell jönni ebédelni, majd visszamenni. Erre egy óra áll rendelkezésre, ami egyrészről elég kevés, másrészről nehezen kivitelezhető munka mellett, harmadrészről bár én amúgy is itthon vagyok Emmával, rángathatom szegény kicsilányt magammal, mikor naponta kétszer viszem és hozom a Bencét. Persze van lehetőség arra is, hogy ottmaradjon ebédszünetben, de az persze fizetős, és kétlem hogy magától megenné a magával vitt szendvicset. De nyilván ez, lesz ha majd egyszer dolgozni fogok. A suli 8.30-12-ig és 13-15 órág tart. Kivétel szerda és az alsósoknak a péntek, amikor csak délelőtt van tanítás (12-ig).

*** 

message 1 hozzászólás Hozzászólok »