Legfrissebb képek

Legfrissebb kommentek

  • Hegedűs Anna Jó szokás! És miylen jó hogy ott "házon belül" min...
    2011-07-20 08:02:40 (Soap4Sudan!)
  • Dóra Klaffa :( De legalább tudjuk, hogy családban marad...
    2011-07-09 12:13:36 (Minden okés!)
  • Nemes Csilla Elkaptunk a rejtélyes hasfájást! Dorkának két hón...
    2011-07-09 09:16:51 (Minden okés!)
  • Gullner Magdi Hááááááát ettől azért itthon messzire vagyunk, saj...
  • Hegedűs Anna Jaj de drukkolunk, hogy kiderüljön valami kis egys...
    2011-06-17 13:13:40 (Vombergbácsi 2.0)

Hozzáférés

rss  RSS hírcsatorna
Az RSS hírcsatorna kizárólag a nyilvános blogbejegyzéseket tartalmazza!

Jog: Látogató

Ha szereted a Bence blogot, és több-kevesebb rendszerességgel követed is az eseményeket, akkor miért nem leszel az Olvasónk? Ennek több előnye is van:
- a legfontosabb, hogy minden bejegyzésről azonnal emailben értesülsz, így még frissiben el tudod olvasni, és hát nem kell esetleg "potyára" benézni, hogy van-e valami friss iromány;
- látni fogod az esetleges "nem publikus" bejegyzéseket is;
- no meg aztán én is kíváncsi vagyok, hogy vajon hány ember követi figyelemmel kis életünket :)

Kedvet kaptál? Akkor először regisztrálj itt (ne félj, semmi különös és fél perc alatt megvan), utána pedig kattints az "Olvasó szeretnék lenni" gombra itt a blogon, a bal oldali menüben alul! Na gyere és kövess! :)

BLOG - BEJEGYZÉSEK LISTÁJA

A hollandoknak sok irigylésreméltó tulajdonságuk van, az egyik ezek közül, hogy segítőkészek. Ha bárhol a világban történik valami, legyen az földrengés, árvíz, szökőár, háború, az biztos, hogy a hollandok az elsők, akik rohannak segíteni, gyűjtést szerveznek, és adakoznak, ahol csak tudnak. Természetesen nem csak akciójelleggel teszik ezt, hanem akkor is, ha valahol folyamatosan elkél a segítség. És ilyenkor könnyű legyinteni, hogy persze, mert nekik van miből, de azért ez nem egészen így van. Hiszen gondoljunk csak bele, hogy a hollandok, akiket spórolós skótoknak is szoktak nevezni, és akik képesek egy órát biziklizni két gyerekkel az esőben azért, mert egy másik boltban 15 centtel olcsóbb a liszt, szóval nekik azért elég nyomos érv kell, hogy belenyúljanak a pénztárcájukba. A segítségnél pedig nincs nyomósabb ok.

Ezért már az iskolában, 4 évesen elkezdik arra nevelni a gyerekeket, ahogy ahol lehet, és amilyen módon csak lehet, segíteni kell. Így történt, hogy tavaly Bencéék sulija Haitinek gyűjtött mégpedig úgy, hogy a gyerekek festményeit tetszőleges összegért meg lehetett vásárolni, ehhez hozzátették az évzáró sulibulin eladott inni-, és ennivalókból befolyt összeget, így összesen több mint 2000 euróval segítette a Het Palet Zuid iskola a haiti földrengés károsultjait.

Idén pedig a Dél-Szudánban élő gyerekeknek gyűjtöttek, hogy hozzájussanak tiszta vízhez és szappanhoz, így növekedjen a higiénia és csökkenjen a gyermekhalálozás. A felső tagozatosok készítettek kis szappanokat, amiket a kisebbek becsomagoltak, hogy aztán az egész iskola, minden egyes gyerek legalább 3 csomag szappant eladjon á 4 euróért.
Bence természetesen először itthon kezdett a bizniszelésbe (nem volt nehéz), majd a Nagyik jöttek sorra: igaz, hogy egy röpke pillanatig úgy gondolta, hogy a Nagyikat úgy szereti, hogy nekik suttyomban ingyen is odaadja, de aztán rájött, hogy azzal nem mennek sokra a szudáni gyerekek. Aztán szemtanúja voltam, amint az én 5 éves fiam, teljesen egyedül, önállóan elad egy csomag szappant. Mégpedig Annemariekének a Hanen kurzusról, aki gyanútlanul jött Emmát és minket videózni, amikoris egyszercsak előállt Bence egy csomag szappannal :) Én kicsit cikinek éreztem a helyzetet (emlékszem, hogy milyen ciki volt, amikor a szomszéd gyerekek jöttek gyűjteni a leégett izraeli fáknak(!), én meg azt gondoltam, hogy tán van ennél fontosabb dolog is), de szerencsére Bence olyan aranyosan és főleg érthetően adta elő, hogy miért lenne jó, ha venne szappant és hova kerül az a 4 euró, és hogy milyen jól fognak tudni kezetmosni a szudáni gyerekek és hogy ezért nem lesznek betegek, hogy Annemarieke már a második mondatnál nyúlt a pénztárcájáért :)
Az év végi sulibulin a gyerekek szép előadást tartottak Szudánért, hogy mi közben együnk-igyunk jó sokat, hogy ezt az összeget is hozzá lehessen tenni a szappanok árához.
Nem volt sem ünneplőbeöltözés, sem rendezett sorokba állás, sem zászlónaktisztelegj, hogy a tűző napon az igazgatónéni elmondja milyen szép esztendőt zárunk. Pedig szép esztendőt zártunk, és remélhetőleg a dél-szudáni gyerekek is azt fognak.

 

 

Pár adat Dél-Szudánról:

1983 és 2005 között polgárháború dúlt, ami több mint 2 millió halálos áldozatot követelt, valamint több mint 4 milliónyian menekültek el. 2005-ben a kormány és a lázadó csoportok nemzetközi nyomásra békemegállapodást kötöttek. Azóta Dél-Szudán autonóm tartomány lett. Megkezdődött az újjáépítés és a menekültek elkezdtek visszatérni.Az egészségügyi viszonyokat jellemzi, hogy a csecsemőhalálozás 67.1%, minden tizedik gyermek nem éri meg az egyéves kort, és az átlagos várható élettartam mindössze 42 év. Az országrész intézményrendszere rendkívül fejletlen; nincs például elegendő iskola. A legszegényebb térségekben a gyerekek 1%-a sem végzi el az általános iskolát. Széles körű az írástudatlanság.
forrás: Wikipedia
Dél-Szudán függetlenségét pedig éppen ma kiálltották ki.

message 1 hozzászólás Hozzászólok »

Megvannak a laboreredmények és minden nagyon negatív! Nem mintha másra számítottam volna, de azért jó hallani!

Másfél hétig nem is volt hasfájás, aztán most pár napja megint. Utoljára ma reggel fél 7-kor... Viszont ilyen kitűnő eredményekkel, és egyéb tünet hiányában nincs sok más, amit Vomberg bácsi tudna még csinálni. És végülis részemről nem is kéne, mert csak azt akartam tudni biztosan, hogy nincs komoly alapja a hasfájásnak, legalábbis nem testi.

Mivel már az elejétől fogva fenntartjuk az opciót, hogy Emma kórházjárása áll Bence hasfájásának hátterében, most is beszélgettünk erről, illetve arról, ha ez a helyzet, akkor kell-e valamit lépni ebben az irányban. Magyarul: ha Bence úgy érzi, hogy nem kap elég figyelmet tőlünk azért, mert Emmával állandóan orvosokhoz járkálunk, és ez hasfájást eredményez (valósat vagy sem), akkor ezt is orvosolni kell. Ha komoly. Ha átmeneti, akkor meg most már lassan el kell, hogy múljon. Persze próbálunk rá még jobban figyelni, foglalkozni vele, és nemrég bevezettük azt a policyt, hogy Bence előtt megpróbálunk nem beszélni Emma vizsgálatairól, illetve ha lehet, nem elmondani neki, ha Emmával kórházba megyünk.

Vomberg bácsi is kivárós típus, úgyhogy most megint 3 hétig várakozunk, és reméljük, hogy elmúlik a titokzatos hasfájás. Ugyanakkor nem lenne Ő a Vomberg bácsi, ha nem jelezte volna előre, hogy ha nem múlik a hasfájás és arra a következtetésre jutunk, hogy lelki okai vannak, akkor nem fogjuk Bencét magára hagyni csak azért, mert lassan már hülyét kapunk a kórházbajárástól.
Megint  csak azt tudom mondani, hogy szeretjük Vomberg bácsit. Meg azt, hogy nem aggódom, szerintem lassan meg fog oldódni a dolog. :)

message 2 hozzászólás Hozzászólok »

Mert egyesek szerint azt is mondhatnám, hogy játszóházban voltunk - és tényleg nem járunk messze az igazságtól. Azt hiszem, ha mindenkinek ilyen kórházi élményei lennének, akkor elég jól állnánk :)

Reggel 8-ra mentünk, és Marion már várt minket. A vizsgálóban először is begyakorolta Bence hogyan kell abba a kis mérőszerkezetbe fújnia, majd fújt is hivatalosan egy 0-át. Aztán a mérlegelésnek (18 kg és egyébként 113 cm) megfelelően összeállított édes löttyöt szépen megitta, és már fújhatta is a következőt: 1-est. Ezek után mehettünk a játszószobába, ahol nagyon jól elvoltunk. Legóztunk, Bence játszott az autókkal, na és persze nem maradhatott ki a szuper CliniClowns (Bohócdoktoros) csodakoffer sem, aminek minden fiókja más-más titkot rejt. Van, amelyikben térkép van rajta külön bejelölve Budapest :), van amelyikben interaktív játék, van amelyikben a világháló lapul webkamerával, és van amelyikből zene szól. Az egyik dal nagyon megtetszett Bencének... és véletlenül vagy sem, de pont ugyanolyan hangon és hangsúllyal szólt, mint Vomberg bácsi! Igaz, hogy erre csak akkor jöttem rá, amikor az egyébként gyakran fütyürésző doktorbácsink megjelent a folyósón és ahogy meghallotta ezt a dalt, elkezdte énekelni :)


Közben fél óránként Marion megszakította a játékot és elmentünk fújni. Hát azt hiszem kijelenthetjük, hogy Bencének nincsen tejcukorintoleranciája, mert 20 a megengedett érték, és Ő mind a hatszor 1-et fújt :) A harmadik fújásnál jelen volt Vomberg bácsi is, aki kitöltötte a laborpapírokat, majd Bence mindkét karjára kapott érzéstelenítő csodamatricát, hogy ne fájjon a vérvétel. Mivel Emmától eddig legalább harmincszor vettek vért, de soha nem kapott ilyen tapaszt, érdekelt, hogy ez valami új dolog-e, de kiderült hogy nem, viszont csak 2 éves kor felett lehet adni és csak akkor, ha jelentős mennyiségű vért kell levenni valamint ha kórházi tartózkodás alatt történik a vérvétel - mert hogy egy óra mielőtt elkezd hatni, és erre sima vérvételnél ugye nincs idő. Szóval mázlija volt Bencének, hogy minden kritériumnak megfelelt, és így tényleg nem érezte egyátalán amikor megszabadították vérkészletének nagyrészétől.

Két hét múlva megyünk vissza, addigra meglesz minden laboreredmény.

 

message 1 hozzászólás Hozzászólok »

Hol is tartottam? Ja igen, Vombergbácsi. Hasfájás. Kórház. Asszem most már tényleg beírhatom ideiglenes lakhelyemnek.

Szóval nem írtam meg már régóta a fejleményeket, bár igaz, hogy nem is történt sokminden. Csak annyi, hogy két hétig kakilistát írtam Bencéről, majd visszamentünk drága jó családi doktorbácsinkhoz a kórházba, aki felírt ugyanolyan székletlágyítót mint amit Emmának is (családban marad), és meghagyta hogy 3 hétig írjam továbbra is a kaki- és hasfájás-kimutatást.

Ezek után ma mentünk ismét vissza. Mivel azon kívül, hogy a gyogyó hatására többször jár Bence a retyóra, más változás nem történt, tehát a hasfájás maradt, lépünk egyet minden irányba. Ez pedig abból áll, hogy most három napig gyűjtögetem a produktumot, aztán hétfőn reggel 8-kor a kis tégelyekkel a hónom alatt megjelenek az éh gyomrú Bencével együtt a gyerekosztályon. Ott aztán pár órát az oly kedves ZHA kórház vendégszeretetét fogjuk élvezni, kíváncsi leszek, hogy vajon olyan szobát kapunk-e, ahol még nem aludtunk Emmával (egyátalán vajon van-e még olyan szoba?)
Ja, de azért nem erre leszek a legkíváncsibb, hanem hogy kiderül-e valami. Bencének meg kell majd innia egy löttyöt, ami után fél óránként egy ún. H2 légzéstesztet fognak csinálni. Közben pedig jönnek és valami speckó nemfogfájni módszerrel levesznek nem kevés vért, amiben szintén mindent megnéznek. A szigorú timing miatt úgy gondolom, hogy ez a három dolog (kakigyűjtés, légzésteszt és vérvétel) egymással is összefüggésben áll, de ezt majd meglátjuk.

Úgyhogy egyelőre így vagyunk. Bence azt hiszem kicsit megijedt ettől, főleg a vérvétel részétől, de azért nem vészes. Na meg imád a gyerekosztályon játszani, csak már elfelejtette. Remélem nem csak akkor, amikor Emma a beteg.

To be continued.

message 3 hozzászólás Hozzászólok »

Ahogy ígértem, sajnos Bence blogjában is elő fog kerülni Vomberg bácsi. Vagyis ha jól belegondolunk, majd' 5 évvel ezelőtt már szerepelt egyszer (bár tán nem név szerint), akkor a sárga Bencéből 5 nap alatt rózsaszínűt varázsolt. Most más dolga van, nehezebb.

Az alapszitu: Bence kb. 2 hónapja hasfájásra panaszkodik. Majdnem minden nap. 4 hét után elvittük megmutatni a házidokinak, aki elsőre és másodikra sem talált egyértelmű okot, ezért tovább küldött a kórházba a gyerekorvoshoz, azaz Vomberg bácsihoz.

Közben tanakodtunk itthon, hogy vajon valós-e a fájdalom, vagy esetleg csak reakció arra, hogy Emmával sokat járunk kórházba. De volt, hogy éjjel felébredt mert fájt a hasa. És volt, hogy épp nagy játék közepette minden ok nélkül sírásban tört ki szintén hasfájásra hivatkozva, majd fél órát feküdt a kanapén. Viszont sokszor elég "gyanús" hasfájása is van. Végülis arra jutottunk, hogy inkább egy orvos mondja azt hogy minden oké, mint hogy mi legyintsünk.

Vomberg bácsi azzal kezdte, hogy ez a fajta hasfájás mint panasz, elég nehézkes, mert az bármi lehet: baktérium, vírus, féreg, kaki gondok és még ezer más. Ezért kellene neki még támpont, amit viszont elsőre nem találtunk, mert a hasfájás időben nem igazán köthető sem evéshez, sem kakihoz, se semmi máshoz, ráadásul vándorol, van amikor a köldöke alatt fáj, és van, amikor a mellkasában. Annyit szokott még Bence mondani, hogy "belülről melege van", de ilyenkor nincs láza.

Egy szó mint száz, most 2 hétig naplót vezetek, amibe felírom, hogy mikor és milyet kakil, illetve hogy mikor panaszkodik hasfájásra és hogy előtte történt-e esetleg valami (pl. stressz, Emma sírt, whatever). Aztán ebből megpróbál valamit kiokoskodni. Hát én kakilista-készítésben jó vagyok, úgyhogy nem lesz gond :)

Természetesen angolul megbeszéltük a dolog valódiságának kérdését is, de Ő nem hinné, hogy ez az Emmával való kórházba járás következménye lenne, bár ki tudja. Minden esetre Ő minden panaszt komolyan vesz, nem fogja azt mondani, hogy menjünk haza pihengetni, ezenkívül először a testi okokat kell kizárnia, és csak azok után jön nála a lelki kérdés. És mi ezért szeretjük Vomberg bácsit.

Ja, és természetesen megvizsgálta Bencét, és konstatálta hogy csak egy heréje van a helyén. Néztem egy nagyot, mert eddig megvolt mind, sőt anno még Ő is látta. Aztán mikor elkezdtünk erről beszélni és fel akarta volna írni, hogy melyik herét nem érezte elbizonytalanodott, hogy melyik oldalon is volt, így újra megnézte. Először csak állva, akkor meg egy sem volt... aztán lefektette, mondta Bencének, hogy fújon erősen a kezére, amire aztán előkerült mindkettő! :) Ezt az állapotot úgy hívják, hogy testis retractilis (visszahúzódó here), és 6. szülinapjára meg kellene hogy szűnjön, ha nem, akkor esetleg műtétileg kellene őket rögzíteni. De még van több mint egy évünk.

| 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | 15 | 16 | 17 | 18 | 19 | 20 | Következő